1 Mitől ásvány? A természetes ásványvíznek (kémiai és mikrobiológiai szempontból is) tisztának kell lennie, valamint literenként legalább 1000 mg ásványi anyagot kell tartalmaznia. A szabályozás szerint ásványvíz az is, amely ennél az értéknél kevesebb oldott anyagot tartalmaz, de egy vagy több összetevőben különösen gazdag.

2 A magyarországi ásványvizek alapvetően három csoportba sorolhatók: kalcium-, magnézium-, illetve hidrogénkarbonátos vizeink vannak. Mindennapi fogyasztásra ezek közül utóbbiak a legalkalmasabbak, ezen belül is a szénsavmentes változatok.

3 Üdítő kortyok? A hazai vezetékes ivóvíz általában túl sok oldott anyagot tartalmaz, ezért nem szabad bármekkora mennyiségben fogyasztani. A mérsékelt ásványianyag-tartalmú ásványvizek összetétele azonban természetes eredetüknél fogva kiegyensúlyozott, ezért jobban oltják a szomjat, mint a csapvíz. Javasolt mennyiség: legalább napi 1,5 liter.

4 A több jobb? Nem mindig! A sok oldott anyagot tartalmazó vizekből nem szabad túl sokat inni, mert a fölös mennyiségű ásványi anyag később problémákat okozhat. A nagy fluortartalmú vizek éveken át fogyasztva például a csontanyagcsere zavarát idézhetik elő. Inkább olyan fajtát válassz, amelyben egyetlen anyag sem szerepel túlzott mennyiségben. Ezek arányát keresd a címkén!

5 Ne keverd az ásványvizet a gyógyvízzel! Előbbiek nem gyógyítanak, de hozzájárulnak egészséged megőrzéséhez. Utóbbiak speciális összetételű vizek, amelyeknek gyógyhatása bizonyított, de napi pár deciliternél többet nem tanácsos belőlük inni, inkább kúraszerűen javasoltak.

6 A nyolcvanas évek elején fejenként 3-4 liter ásványvizet ittunk évente (!), de az évezred utolsó éveiben is csak 20 liter körül volt az évi fejadag. Mára ez a szám szerencsére megközelíti a 60 litert, de még van hová fejlődnünk: egy osztrák polgár átlagban 80, egy német 100, egy francia 130, egy olasz pedig 150 liter ásványvizet gurít le a torkán évente.